Budapesti kutyatulajdonosként szembesülnöm kellett azzal a ténnyel,ami Szokolyán soha nem volt napirenden. Nevezetesen a kutyagumi összeszedése imádott házikedvencünk, Jerry után. Ez indítja és zárja általában a napot,mindig egy kiadós sétára adjuk a fejünket Jerryvel. Ekkor egy kis testmozgással karöltve Jerry gondoskodik a "felülírt" vízkeresztjeinek minden házsarokra és lámpaoszlopra történő "újraelhezéséről", valamint a szilárd salakanyagtól is megszabadul.
Régebben általában egy papírzsepivel összetakarítható volt ez, de aztán Jerry rászokott a két részletben történő ürítésre,így mostanában több papírzsepit tárazok be erre a célra.
Sokszor értetlenül és mérgesen nézem azokat a kutyatartókat,akik a "legjobb barátjuk" végtermék ürítését elintézik egy laza félrenézéssel,és aztán ott is hagyják a maga sorsára. Nem törödve vele hogy az a gyalogosok által használt járdára vagy olyan park füves pázsitjára került,ahol emberek járnak-kelnek. Ezeket hívom egyszerűen "pesti bunkóknak"
Van is ehhez egy aranyos kis történetem.
Történt nemrég,hogy Jerryvel a szokásos esti sétán voltunk, amikor egy másik kutyával (egy farkaskutya) és gazdijával összefutottunk. A két kutyus remekül eljátszott egymással,és mi is jól elbeszélgettünk a 40 körüli férfivel.
Szóba hoztam ezt a "kutyakaki" összeszedős témát,amikor éppen Jerryre rájött a szükség,befutott a parkba,és nekifogott a "nagydolgának". Erre az újdonsült utitársunk kutyája is nekifogott a "nagydolgának", csak ő ott helyben a járdára mellettünk. Mindketten türelmesen vártuk az ürítő akció befejeztét. Majd amikor végeztek a kutyák,én megindultam annak rendje és módja szerint összeszedni azt, ami Jerryből kijött, mire a krapek csak állt,és nézett engem,ahelyett hogy ő is ugyanígy tett volna. Összeszedtem a cuccost, majd visszabattyogtam egy szemeteskukához,és kidobtam a "mikuláscsomagot". Ezt követően visszamentem a krapekhez,Ő pedig úgy nézett,mint aki még nem látott ilyet,értetlenül állt a tettem előtt. Erre én mondom neki: összeszedem,mert nem akarok bunkó lenni,aki csak úgy otthagyja a kutyája sz..át. Tágra kerekedett szemekkel nézett,mire fináléként még megtoldottam azzal: "megfogadtam amikor Pestre költöztem,hogy attól hogy pesti vagyok, nem fogok bunkó pestiként viselkedni,és úton-útfélen szemetelni,nem törődve a környezetemmel". Faszinál kb 10 másoderces pause,majd megnyugtató hangon megszólal: "végülis... igazam van!" Erre átlépte a kutyája sz..át,és elballagott...
Kiváncsi vagyok sikerült-e valami féle megvilágosodást hoznom az uriember fejébe, vagy továbbra is sziklaszilárdan építi a "bunkó pestiek" népes táborát... Szerintetek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése